KONTÉNERKÚT TELEPÍTÉS

Az ipari üzemanyagkutak telepítésénél érdemes fontolóra venni, hogy melyik rendszer szolgálja ki legjobban a tankolási szokásainkat. 

A KONTÉNERKÚT:
Többnyire egy szimpla falú tartály kármentőtérben elhelyezve majd az egészet egy konténerbe tolják be. A rendszer lényege a kármentőtér, ugyanis ez biztostja a jogszabály szerint az üzemanyag védelmét. Ez a kármentőtér olyan, mintha egy kádba tennénk egy hordót, ha kilyukad a hordó a körülötte lévő kád megvédi a környezetet, nem folyik ki az üzemanyag. Tehát a kármentőtér képes megvédeni környezetünket és nem utolsó sorban az üzemanyagot is. A kármentőtér képes befogadni az üzemanyag 100%-át, így szavatolja a rendszer, hogy minden előírásnak megfelel.

MIÉRT JÓ A KONTÉNERKÚT?
Mert elvileg a konténerkút egy zárt rendszert alkot, a konténeren belül van a tartály és a kiszolgáló rendszer, azaz a kimérő is. Gyakran használják külső töltőpisztollyal, amely lehetővé teszi, hogy csak az üzemanyag beszállításakor szükséges a konténert kinyitni. Azonban a konténerkutakon egy egyszerű lakat védi a tartályt, ami inkább csak érzetben jó, egyébként minimális védelmet biztosít.

MI A PROBLÉMÁJA A KONTÉNERKÚTNAK?
Több gond is van velük, amik inkább használati oldalon jelentkeznek. Többnyire Olaszországából származó 3-4 mm falvastagságú tartályokkal szállítják, amelyek életkora sajnos alacsony. Az első két felülvizsgálaton még minden bizonnyal átmegy a tartály, de a harmadik revíziónál sajnos a lyukkorrózió miatt már nem kapnak fennmaradási engedélyt. Ez abból adódik, hogy a tartályok falvastagsága egy mért ponton sem csökkenhet 60% alá. Egyszerű számítás szerint ez maximum 1,2 -1,8 mm lyukkorróziós mélység lehet. 10-15 év használat után ez szinte törvényszerű. Európában jelenleg kapható gázolajok maximum 0,05% ként tartalmazhatnak. A gázolajban jelenlevő kénvegyületek sajnos a tartályokban korróziót okoznak, mivel a gázolaj hidroszkópikus tulajdonsággal rendelkezik, azaz "vízszívó" hatású. A gázolaj tartályok nem nyomástartók, folyamatosan kapcsolatban állnak a külső környezeti levegővel. A lélegzőszelepen keresztül a tartályba jutó párából a gázolaj megköti a vízmolekulákat. Így a tartályba kerülő víz korróziót okoz. E korrodáló hatásnak legjobban kitett felület a tartályok alja, is a víz nehezebb mint a gázolaj és ezért a tartályok aljára leülepszik. A gázolaj kénvegyületeiből a víz kioldja a ként, így egy nagyon híg kénsav oldat lesz a vízből, amely még jobban vékonyítja az üzemanyagtartályok falát. Pár év után néhány milliméteres lyukkorróziós pontok keletkeznek a tartályok alján, amelyek miatt nem kaphat fennmaradási engedélyt az üzemanyagkút.

A másik nagy gond, hogy nyáron 62-68 C° is felmelegedhet a konténerkút. Ami azért jelent problémát, mert a gázolaj lobbanáspontja 55 C °. A konténeren belül működő gázolajhoz készült szivattyúk nem robbanás biztosak (nincs ATEX minősítésük), így minimális szivárgás is hatalmas problémát okozhat.